Akkor íme egy ütős folytatás. Az Éhezők viadala után azt várnánk, hogy Katniss-t és családját végre békén hagyják, hát... ez nem fog bekövetkezni....

Fülszövege:

"A Kapitólium dühös. A Kapitólium bosszúra éhes. A Kapitólium vért akar látni. És az igazi harc csak most kezdődik.

Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban."

A fülszöveg magáért beszél, leírja, hogy onnan folytatódnak a dolgok, ahol félbehagyták őket. Katniss egyszere örül és szégyelli magát, hiszen túlélte és Peeta-val hazatérhetnek, de hát ott van az a rengeteg szörnyű tett, amit véghez kellett hajtani a túlélés eléréséhez. Szóval főhősünket nem elég, hogy hatalmas bűntudat mardossa, de még a győzedelmi körút során az elhunytak gyilkos tekintetét is állnia kell. Peeta nyújt számára támaszt ebben a nehéz helyzetben. Ruta körzetének látogatásakor már szembe találkoznak a lázadás előszelével, ami után a Kapitólium döntése csak hab a tortán. Az utolsó dolgot készülnek elvenni az emberektől a REMÉNY-t. Szegény Katniss-t csak még jobban sajnáltam ezek után: épp hogy csak túlélték az előző viadalt máris visszalökik őket egy újabb menetre, ami a korábbi győztesek ellen megy ( ahol, valljuk be nagyon kevés az esély arra, hogy megússza épp bőrrel).

Peeta leöblíti a gyöngyöt a vízben, aztán odaadja nekem. – A tiéd. – A tenyeremen tartom, felemelem, és szemügyre veszem a napfényben a gyöngy szivárványszínben játszó felszínét. Igen, meg fogom tartani. Életem hátralévő néhány órájában magamnál tartom. Ez Peeta utolsó ajándéka. Az egyetlen, amit tényleg elfogadok tőle. Talán az utolsó pillanatokban majd erőt tudok meríteni belőle.

                                                                                                                                                          -Peeta Katniss

  A történetben feltűnő újabb szereplők, közül a lényegesebbek:

• Finnick,[avagy Poszeidón fia] akit az első perctől kezdvehttps://image-cdn.zap2it.com/images/hunger-games-catching-fire-finnick-sam-claflin-victor-banner.jpg imádtam.Humoros, és nagyszerű harcos

Finnick végigsimítja a ruhám gallérját. – Rosszkor jött ez a Mészárlás. Úgy élhettél volna a Kapitóliumban, mint egy királykisasszony. Mindened meglehetett volna. Ékszerek, pénz, amit csak akarsz.
– Nem szeretem az ékszereket, és több pénzem van, mint amennyi kell. Ha már itt tartunk, elárulnád, hogy te mire költöd azt a rengeteg pénzt, Finnick? – kérdezem.
– Ó, én már évek óta nem foglalkozom olyan közönséges dolgokkal, mint a pénzügyek – feleli Finnick.
– Akkor mivel fizetnek azok a rajongók, akik a társaságodat élvezhetik? – kérdezem.
– A titkaikkal – feleli Finnick halkan. Olyan közel hajol hozzám, hogy a szája majdnem az ajkamhoz ér. – Veled mi a helyzet, tűzlány? Neked vannak olyan titkaid, amikre érdemes lenne vesztegetni a drága időmet?
Magam sem értem, miért, de elpirulok, aztán gyorsan összekapom magam. – Nincsenek – suttogom –, az életem nyitott könyv. Úgy vettem észre, mindenki előbb tud a titkaimról, mint én.
Finnick elmosolyodik. – Azt hiszem, ebben igazad lehet. – Oldalra pillant. – Itt jön Peeta. Sajnálom, hogy le kellett fújni a lagzit. Tudom, milyen szörnyű lehetett ez nektek – mondja, aztán bekap egy kockacukrot, és eloldalog.
Peeta megáll mellettem, rajta is ugyanolyan ruha van, mint rajtam. – Mit akart tőled Finnick Odair? – kérdezi.
Megfordulok, a számat Peeta szájához közelítem, és Finnicket utánozva lesütöm a szememet. – Megkínált kockacukorral, és szerette volna megtudni a titkaimat – mondom csábító hangon.
– Ajjaj – nevet Peeta. – Ez komolyan hangzik.
– Majd mesélek, ha már nem futkározik a hátamon a hideg.

                                                                                                                                                    -Finnick, Katniss, Peeta

• Johanna,["a lázadó"] vele kapcsolatban vegyes érzelmeim voltak még az elején, de aztán szimpatikussá vált, kifejezetten a Kapitólium elleni "tüntetései"/ negatív felszólalásai, cselekedetei miatt.

Johanna Mason. A Hetedik Körzetből. A faipar és papírgyártás székhelyéről, ezért kapta a fát mintázó fejdíszt. Úgy nyerte meg a Viadalt, hogy mindenkivel elhitette, hogy gyenge és gyámoltalan, ezért senki sem törődött vele. De aztán félelmetes képességekről tett tanúbizonyságot a gyilkolás terén. Összeborzolja tüsi haját, és messze ülő, barna szemeit forgatja. – Szörnyű ez a gönc, mi? Kifogtam a leghülyébb stylistot a Kapitóliumban. Mióta megkapta a körzetünket, minden kiválasztottat fának öltöztet.
(…)
Amíg a liftre várunk, Johanna lehúzza a fajelmez cipzárját, hagyja, hogy a ruha a földre hulljon, aztán undorodva félrerúgja. Erdőzöld papucsát leszámítva anyaszült meztelenül áll. – Na, így már mindjárt jobb – mondja.
Végül egy liftbe kerülünk vele, és amíg felmegyünk a hetedikre, egyfolytában Peeta festményeiről csevegnek, miközben a fiú ruhájából áradó fény visszaverődik Johanna csupasz melléről. Miután a csaj kiszáll, látványosan hanyagolom Peetát, de tudom, hogy vigyorog, mint a fakutya. Abban a pillanatban, hogy Chaff és Seeder kiszáll a liftből, és kettesben maradunk, kirántom a kezemet Peeta kezéből, mire ő hangos nevetésben tör ki.

• Beetee, aki az "agy" szerepében erősítette a csapatot. (A jövőben még sok szerepe lesz szerintem...)

Megismerkedünk az újabb(vadabb) kiadású arénával, amit nagyon részletesen be is mutat az írónő. Egy nagyon összetett szerkezetű terepről beszélünk, ami persze egy idő után megfejtenek a harcosaink. Snow elnök apró kis ajándéka Katniss számára, meghozta célját. Egyre jobban gyűlölöm azt az embert. Visszatérve Katniss már megtörve érkezik az arénába, ami nem sejtet sok jót...
Összességében egy nagyon jól megírt, átfontolt mű, bárki bármit mond. Akció-áradatok és könnyhullató jelenetek váltják egymást sok helyen. A befejezés annyira nem vészes, bár mindenbe bele lehet kötni. Mindenesetre meg vagyok vele elégedve. Kizárt hogy ne olvassam el a következő részt is... :)

Ajánlom azoknak, akik szeretik az akciódús, disztópiás könyveket, nem fognak csalódni.

Értékelésem:5/ 5** ( Jó volt meg minden, bár kissé kevés volt a harc viadalhoz képest....)