„Lenyűgözően szórakoztató… A legmagasabb színvonalú letehetetlen könyvek közé tartozik, és az első oldalától az utolsóig izgalmas olvasmány” – Chattanooga Times

Felülmúlhatatlan történetszövés, feledhetetlen jellemrajzok, részletes történelmi háttér – Diana Gabaldon munkájában mindez megtalálható. Ez a regénysorozata nem csak New York Times Bestseller lett, de a kritikusok javának elismerését is elnyerte amellett, hogy olvasók millióit ejtette rabul.
Az első kötetben, amelyben minden elkezdődik, két kiemelkedő karaktert ismerünk meg, Claire Randallt és Jamie Frasert ebben a szenvedélyes, történelmi háttérrel átitatott regényben, amiben a kaland a kortalan szerelemmel párosul…
1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után, amikor keresztülsétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen „sassenach” lesz belőle, vagyis idegen a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön…Urunk 1743. évében.
Miután az általa ismeretlen erők visszasodorták az időben, Claire olyan intrikák és veszélyek közé pottyan, amelyekre az élete is rámehet…továbbá a szívét is összetörhetik. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias, ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.

Igaz már a fülszöveg is elég spoilert tartalmaz ,de a biztonság kedvéért azért én is kiírom.

SPOILER VESZÉLY!

A könyves ízelítőt elolvasva ez egy olyan könyv lesz ami nem a mi korunkban játszódik, ez megfűszerezve némi misztikummal és kész is a kalandregényünk, ami ez esetben igazán izgalmas és nagyszerűen felépített. Természetesen a szerelmi szálról sem szabad megfeledkeznünk hisz főhősnőnk ez esetben két férfi szerelme között "örlődik". Fontos kérdések merülnek fel bennünk: Visszakerül a saját korába?? És végül kit választ??? kihez húz jobban a szíve?? Mindez kiderül, ha elolvassuk ezt a fantasztikus könyvet.

Az út hátralévő része eseménytelenül telt, ha eseménytelennek számít tizenöt mérföldet lovagolni kemény terepen éjszaka, gyakran úttalan utakon, felfegyverzett, szoknyás férfiak között, egy sebesülttel közös lovon. De legalább nem támadtak ránk útonállók, nem találkoztunk vadállatokkal, és nem esett. Ahhoz képest, amit kezdtem megszokni, kimondottan unalmas volt.

                                                                                                                                                                    -Claire

A cselekményt elmesélni nagyon hosszadalmas lenne hisz aki nem tudná az egész könyv 910 odalon keresztül mesél. Én úgy voltam vele, hogy ez csak egy szám , de sajnos ez sok mindenkit el is riaszt a könyv(ek)től. Nem kell megijedni tőle, mert aki elkezdni olvasni rájön, hogy még ez a 900 valahány oldal túl kevés ehhez a történethez, én legalábbis így voltam vele. Olvastatja magát egészen az utolsó oldalakig.
Miután befejeztem hatalmas szomorúság és szívfájdalom lett úrrá rajtam, mert egy briliáns történettől és rengeteg jobbnál- jobb szereplőtől kellett búcsút vennem. Igaz van folytatás, de hát akkor is.... Nehéz ezt megmagyarázni...

Mint már említettem cselekményben nincs hiány, szinte minden oldalon újabb kalandot tartogat számunkra az írónő. Szerencsére a leírások pont megfelelő mennyiségben vannak jelen a könyvben, de a gyönyörű tájat még szerintem így is nagyon nehéz körülírni, bemutatni.

– Gyere vissza, te…ó, te átkozott, ostoba bolond! – Jamie megmozdult, és minden kioldódott.
Egy pillanatra döbbent csend támadt. – Krisztusom – szólalt meg a kövér Rupert. – Még soha nem hallottam egy nőtől ilyen szavakat

A szereplőkről említenék pár szót: igaz nagyon sokan vannak és már a legelején összekevertem pár nevet, de a végére azért belerázódik az ember. Minden egyes személyiség nagyszerű, rengeteget nevettem( szó szerint néha hangosan is...) rajtuk. Természetesen adódtak karakterek akiket egy köztes helyre kellett pakolnom, mert egyik pillanatban teljesen jó véleménnyel voltam róluk, ám a későbbi cselekedeteik és viselkedésmódjuk miatt teljesen mást gondoltam róluk.

És igen a sokak számára kedvelt Jamie&Claire párost én is nagyon nagyon megszerettem, kifejezetten a kapcsolatuk kialakulásának apró lépcsőfokait végigkövetve...Miként váltak ismeretlenekből hirtelen barátokká majd egy életmentő házasság, hogyan mélyítette el ezt gyönyörű barátságot...
 Társalgásuk minden egyes szavát imádtam, hisz aki olvasta az tudja miért is szeretjük annyira sokan Jamie személyiségét: a maga kisfiús cuki módjával mindenkinek a szívébe belopja magát, de ki kell emelnem, hogy egy jellemében szinte a legerősebb karakterről van szó. Elképesztő néhol már szinte fájdalmas volt olvasni azt, amit ki kellett állnia és ismét kijelenthetjük, hogy az írónő egy korhű könyvet alkotott hiszen a 18. században mindennaposak voltak az ilyen dolgok.

Amikor megkérdeztem apámtól, honnan lehet tudni, ki a megfelelő nő, azt mondta, hogy ha eljön az ideje, nem lesznek kétségeim. És nem is voltak. Amikor felébredtem a sötétben az alatt a fa alatt, útban Leoch felé, és te ott ültél a mellkasomon, és átkoztál, amiért elvérzek, azt mondtam magamnak: „Jamie Fraser, még ha nem is látod, hogy néz ki, és még ha olyan nehéz is, mint egy igásló, ez a te asszonyod."

                                                                                                                                                                  -Jamie

Claire-nek hatalmas tapsot, mert csak egyszer akadt ki na és persze azért is mert feltalálta magát az idegen korban. Be kell valljam nem igazán lennék a helyébe, talán megpróbálnám de nem bírnám ki sokáig( no nem azért mert a telefonom hozzánőtt a kezemhez). Szóval le a kalappal bátor nőtársunk előtt, mert amit átél nem igazán hétköznapi sőt csoda ha túléli az adott helyzeteket.(Farkasölő rész) 

A befejező fejezetek olvasása közben elképesztően izgultam. Itt és most le kell szögeznem, hogy ebben rejlik a jó könyv kulcsa, hogy miként tartja fent az írónő az olvasói figyelmét, mert hát ebben a könyvben aztán nincs unatkozás, igaz vannak csendesebb jelenetek, amik szükségesek is. A kolostor falain történtekről csak annyit mondanék, hogy itt kezdődik az igaz szerelem(nem a romantikától csöpögő filmekben...)A jóban rosszban, egészségben betegségben való kitartásnál. A gyógyító jelenetnél eredtek el újra a könnyeim, de komolyan ez már rekord, egy könyv= két megkönnyezés??
Lezárásról csak annyit: Minden jó ha jó a vége, bár sok elvarratlan szál van még, de úgy érzem ezt a következő részek megoldják majd. Egyelőre pihentetem az eseményeket és majd később kezdek neki a többi résznek.
 

Nagyon vékony a határvonal az igazságosztás és a brutalitás között, sassenach. Csak remélhetem, hogy a jó oldalán állok.

                                                                                                                                                                           -Jamie

Összességében IMÁDTAM IMÁDTAM és IMÁDTAM...  Mindenkinek nagyon nagyon ajánlom, nem tudom elégszer hangsúlyozni mennyire nagyszerű, remek kikapcsolódást nyújt egy unalmas borús napon amikor mindenki be van száműzve a házba.

Értékelésem: 5/5************